Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Horgász vizsga

 

A horgász vizsgáztatás szabályzata

KINONAT

 

 

 

 

 

 

 

 

Adatvédelem

 

A vizsgáztatásban résztvevőket kötik az adatvédelemmel összefüggő jogszabályi előírások. A horgászvizsgára jelentkezők személyes adatait a vizsgáztatásban részt vevők kizárólag a vizsga alkalmával történő azonosítás céljából használhatják fel. A vizsgáztatásban részt vevők tudomásul veszik, hogy az így megszerzett adatokat bizalmasan kell kezelni és gondoskodni kell azok jogszabályban foglalt védelméről.

 

Felelősség

 

A horgászvizsga zökkenőmentes lebonyolítása a vizsgaszervező felelőssége, amely lehet a halgazdálkodási hatóság, vagy a halgazdálkodási hatósággal horgász vizsga szervezéséről szóló megállapodást kötött szervezet. A horgászvizsga bizottság elnöke és a bizottság tagjai kötelesek a vonatkozó jogszabályokban és jelen szabályzatban foglaltakat maradéktalanul betartani.

A vizsgázó a vizsgára való jelentkezéssel egyidejűleg tudomásul veszi a horgászvizsgával kapcsolatos jogszabály által megállapított kötelezettségeit, az azok megszegésével járó jogkövetkezményeket és a jelen vizsgaszabályzatban foglaltakat.

 

A vizsgákon jelen lévő személyek

 

A horgászvizsga nem nyilvános. A vizsgáztatásra szolgáló helyiségben, a vizsga időtartama alatt a vizsgabizottság tagjain, a vizsgázókon kívül, valamint az egyéb, jogszabály által arra felhatalmazott hatósági személyeken kívül más nem tartózkodhat.

 

A vizsgázói magatartás

 

A vizsgázó köteles a jelen szabályzatban foglaltakat betartani és az általános viselkedési normáknak megfelelni. A vizsgázó nem megfelelő vizsgázói magatartása azonnali kizárást von maga után. Nem megfelelő vizsgázói magatartáson értendő a vizsga rendjének megzavarása, így minden olyan tevékenység illetve arra irányuló szándék, amellyel jogosulatlan előnyhöz juthat a vizsgázó vagy vizsgatársa.

 

A vizsgázó köteles személyazonosságát hitelt érdemlő módon (a vizsga napján érvényes személyi igazolvánnyal és lakcímkártyával, kártyaformátumú jogosítvánnyal, útlevéllel stb.) igazolni. Amennyiben a vizsgázó személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a vizsgabizottság elnöke további fényképes igazolvány bemutatására köteles felszólítani a vizsgázót. Amennyiben a vizsgázó a felhívásra egyéb személyazonosságot igazoló okmányt felmutatni nem tud, úgy a vizsgázó vizsgára nem bocsátható.

 

A vizsgára történő jelentkezés és feltételei

 

Horgászvizsgára minden, a jelentkezés napján 10. életévét betöltött cselekvőképes személy jelentkezhet. Amennyiben a horgászvizsgára jelentkező személy a vizsgára jelentkezés napján még nem töltötte be a 14. életévét, abban az esetben a vizsga megkezdése előtt köteles bemutatni a vizsgabizottságnak a törvényes képviselője által – a horgászvizsgán történő részvételhez – adott hozzájárulást.

 

Vizsgára jelentkezni a horgászvizsga lebonyolítását végző szervezet által közzétett olyan jelentkezési lapon lehet, amelyen a vizsgát lebonyolító szervezet feltüntette a horgászvizsga pontos helyszínét és időpontját. A horgászvizsgára való jelentkezési lapon a jelentkező köteles feltüntetni a nevét, születési helyét és idejét, valamint az anyja leánykori nevét.

 

A horgászvizsgára jelentkezni legkésőbb a soron következő vizsgaalkalmat megelőző 2 naptári nappal lehet.

 

 

A vizsgát megelőző teendők

 

A vizsga napján, annak megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke köteles megnyitni a vizsga jegyzőkönyvet és megbizonyosodni arról, hogy a vizsgabizottság minden tagja jelen van, továbbá, hogy a vizsga kiírása, a vizsgázni kívánó személyek jelentkezése a vonatkozó jogszabályoknak, valamint jelen vizsgaszabályzatnak megfelelően történt.

 

Az elnök köteles megnyilatkoztatni a vizsgabizottság tagjait arról, hogy fennáll-e összeférhetetlenség bármely vizsgára jelentkezett személlyel szemben. Amennyiben összeférhetetlenség állapítható meg valamelyik vizsgabizottsági tag esetében, úgy annak tényét rögzíteni kell a vizsga jegyzőkönyvben, illetve a vizsgabizottság elnöke köteles őt felszólítani arra, hogy az érintett vizsgázó szóbeli felelete alatti időtartamra hagyja majd el a vizsgahelyszínt.

 

A fentiek után, a vizsgázni kívánó személyek szólításra, személyazonosító okmányaik felmutatásával, valamint a horgászvizsga díjának befizetését igazoló csekkszelvény, átutalási igazolás vagy azok másolatának átadását követően foglalnak helyet. A 14. életévüket be nem töltött vizsgázni kívánó személyek személyazonosságát a törvényes képviselőjük igazolhatja a vizsgabizottság előtt.

 

Az írásbeli vizsga

 

A horgászvizsga két részből áll. A vizsga napján először írásbeli vizsgát tesznek a vizsgázók.

 

Az írásbeli vizsga a tesztlapok kiosztását követően veszi kezdetét. A vizsgabizottság elnöke tájékoztatja a vizsgázókat, hogy a tesztlapok kézhezvételét követően legelőször a nevüket írják fel olvasható, nyomtatott nagybetűkkel a tesztlapra, valamint röviden ismerteti az írásbeli vizsgával kapcsolatos, jelen szabályzatban foglalt legfontosabb tudnivalókat.

A horgászvizsga elnök tájékoztatja a résztvevőket, hogy kötelessége figyelmeztetés nélkül kizárni a vizsgáról az alábbi cselekmények elkövetőit:

 

  • aki vizsga közben olyan elektronikus eszközt használ, amelyen bármilyen, a horgászvizsgán használható ismeretanyag található, ami tisztességtelen előnyhöz juttathatja annak használóját,

  • aki más vizsgázóval akár szóban, akár írásban kommunikál.

 

A horgászvizsga írásbeli része 32 db feleletválasztó vagy egyszerű kifejtő kérdésből áll. Az írásbeli vizsgán maximum 32 pont érhető el. Az írásbeli vizsga kérdései a jogszabályban rögzített témakörökből kerül kialakításra.

A feleletválasztós kérdésekre 4 lehetséges válasz található a tesztlapon. A vizsgázónak ezek közül kell egy választ megjelölnie, a megfelelő válasz előtt álló sorszám bekarikázásával.

Hibásnak vélt válasz esetén a vizsgázó egy kérdés esetében egyszer végezhet javítást. Feleletválasztó kérdésre adott válasz javításakor a tévesen karikázott betűjelet teljesen ki kell satírozni és az új válasz betűjelét be kell karikázni. Az egyszerű kifejtő válasz esetében a nem megfelelő tartalmú szövegrész zárójelbe tételével és egyszerű áthúzásával, majd a jó válasz kérdés közelébe írásával lehet a hibát javítani.

Abban az esetben, ha a vizsgázó két lehetséges választ is megjelölt vagy egynél több javítást végzett egy adott kérdés esetében, az adott kérdésre nem adható pontszám.

 

A vizsgázóknak 45 percük van a tesztlapok kitöltésére. A vizsgabizottság elnöke 40 perc elteltével figyelmezteti a vizsgázókat az írásbeli vizsgarész befejezésének pontos időpontjáról. Az írásbeli vizsgarész tesztlapjának kitöltésére rendelkezésre álló idő lejártát követően felszólítja a vizsgázókat a golyóstoll letételére. Ezek után a tesztlapra írni tilos, ennek megszegése automatikus kizárást von maga után.

 

Az írásbeli vizsgarész lezárását követően a vizsgázóknak el kell hagyniuk az írásbeli vizsgára szolgáló helyiséget.

 

Az írásbeli rész értékelése

 

A horgászvizsga írásbeli részének értékelése megkezdése előtt a horgászvizsga bizottság elnökének a vizsgajegyzőkönyvben rögzítenie kell megállapításait az írásbeli vizsgarészről. Ezen tények jegyzőkönyvezését követően a vizsgabizottság megkezdi a tesztlapok javítását.

A jó válaszokat piros színnel fogó golyóstollal ki kell pipálni, míg rossz válasz esetében a feleletválasztó kérdéseknél a jó válasz előtt található betűjelet kell a javító személynek bekarikázni. Az egyszerű kifejtő kérdések esetében a vizsgázó által adott válasz mellett fel kell tüntetni a javítást végző bizottsági tag által megítélt pontszámot. A válasz elmaradása esetén, illetve rossz válasz adása esetén egy „Ø” (áthúzott kör) jelet tesz a javítást végző a hibásan, vagy meg nem válaszolt kérdés mellé.

A vizsgalap (tesztlap) alján található elkülönített részen a javítást végző vizsgabizottsági tag összesíti a pontszámot.

Amennyiben a vizsgázó az írásbeli vizsgarészen szerezhető 32 pontból minimálisan 22 pontot elért, annak a javító személy a „Megfelelt” szót írja a tesztlap aljára.

Amennyiben a vizsgázó nem ért el 22 pontot az írásbeli vizsgarészen, úgy a javítást végző vizsgabizottsági tag a „Nem felelt meg” szöveget írja a tesztlap aljára.

 

Az összes tesztlap kijavítását követően azon személyeket, akik megfeleltek az írásbeli vizsgarészen, a vizsgabizottság egyesével beszólítja a szóbeli vizsgarészre.

Azok a vizsgázók, akik a minimálisan elfogadható 22 pontot nem érték el az írásbeli vizsga alkalmával, nem folytathatják a megkezdett vizsgájukat a szóbeli vizsgarésszel. A sikertelen írásbeli vizsgarész vizsgáról való elbocsátást von tehát maga után.

 

 

 

 

A szóbeli vizsgarész

 

A horgászvizsga szóbeli vizsgarésze a hazánkban leggyakrabban előforduló, fogható és nem fogható halfajok képről történő felismeréséből, és esetenkénti méretkorlátozásuknak, tilalmi idejüknek ismertetéséből áll.

 

A horgászvizsga szóbeli vizsgarészén 10 db képet húz a vizsgázó. A képen ábrázolt halfajok közül 6 db halfajnak az őshonos fogható, 2 db halfajnak idegenhonos és 2 db halfajnak a nem fogható kategóriába (beleértve ebbe a természetvédelmi oltalom alatt állókat) kell esnie. A képek fenti követelmények szerinti csoportosítása a vizsgabizottság elnökének feladata.

 

A vizsgázónak 10 bemutatott halfajból minimálisan 7 fajt fel kell ismerni ahhoz, hogy a szóbeli vizsgarész eredményes lehessen.

 

Az adott halfaj képről történő megfelelő felismerése után – ha van – ismertetni kell annak tilalmi idejét és méretkorlátozását.

A szóbeli vizsga a megbízható tárgyi tudást ellenőrzi. Nem számít hibának, azért pontlevonás nem adható, ha a vizsgázó néhány tényt, adatot csak kérdésre tud kifejteni. Ennek megfelelően tehát a vizsgáztató feladata, hogy minden kétséget kizáróan meggyőződjön arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e mindazzal a tárgyi tudással, amely a sikeres szóbeli vizsga letételéhez előfeltétel.

 

A szóbeli vizsgán amennyiben a vizsgázó az adott halfajt felismerte 1 pontot, amennyiben az adott halfajra vonatkozó tilalommentességet, tilalmat és méretkorlátozást pontosan megjelöli újabb 1 pontot lehet szerezni.

 

Amennyiben a vizsgázó a szóbeli vizsgarészen szerezhető 20 pontból minimálisan 14 pontot elért, annak a vizsgáztatást végző személy a „Megfelelt” szót írja a tesztlap aljára.

Amennyiben a vizsgázó nem ért el 14 pontot a szóbeli vizsgarészen, úgy a vizsgáztatást végző vizsgabizottsági tag a „Nem felelt meg” szöveget írja a tesztlap aljára.

 

Az írásbeli és a szóbeli vizsgarész összesítése

 

A szóbeli vizsgát is tett vizsgázók esetében a két vizsgarész eredménye alapján a vizsgabizottság elnöke eldönti, hogy a vizsgázó részére a sikeres vizsga letételét igazoló vizsgabizonyítvány kiadható-e. Ennek minimális feltétele az írásbeli 22 pont és a halfelismerés 14 pontja, azaz összesen 36 ponttól sikeres a horgászvizsga.

 

A vizsgabizottság elnöke a vizsgázókkal egyenként, közvetlenül a szóbeli vizsgarész lezárását követően közli az írásbeli és a szóbeli vizsgán elért eredményt, és azt, hogy a vizsgázó megfelelt-e a vizsgán vagy sem. Ekkor a vizsgázó külön kérésére lehetősége van megtekinteni a vizsgalapot és tájékoztatást kérnie a pontozási szempontokról.

 

A vizsgabizottság elnöke tájékoztatást nyújt arról, hogy a vizsgabizonyítványukat hol és mikor, illetve, hogy milyen dokumentumok birtokában vehetik majd át.

 

A vizsgalap megtekintése

 

A vizsgalap tartalmát az írásbeli és szóbeli vizsgarészek lezárását követően bármely vizsgázó a saját vizsgaeredményének vonatkozásában megismerheti. A betekintés során a vizsgalapon változtatást nem lehet eszközölni, azon semmilyen módosítás nem hajtható végre. Minden egyes megjegyzést, nyilatkozatot vagy adatot a vizsgajegyzőkönyvben kell rögzíteni.

Amennyiben a vizsgalapján szereplő adatokkal kapcsolatban kifogást, vagy észrevételt kíván tenni a vizsgázó, azt a vizsgabizottság elnökénél teheti meg. A vizsgabizottság elnökének a kötelessége megvizsgálni a vizsgázó által tett kifogást vagy észrevételt, dönteni annak jogosságáról és mindezt jegyzőkönyvbe foglalni.

Amennyiben a vizsgázó a vizsgalapját a szóbeli vizsgarész lezárását követően, az eredményhirdetéskor nem kívánta megtekinteni, úgy azt már csak a vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint teheti meg.

 

 

Őshonos, fogható halfajok fajlagos
tilalmi ideje, kifogható
mérettartománya, napi fogható
darabszáma
133/2013. (XII. 29.) VM rendelet 9.számú melléklete szerint

A fényképek Harka Ákos – Sallai Zoltán
Magyarország halfaunája c. munkájában,
illetve interneten található képek.
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/ma
gyarorszag-halfaunaja/adatok.html

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.